Újévi fogadalom? Nem! Életmódváltás

Az elmúlt 1 hétben minden csapból az folyik a neten, hogy mennyire nem érdemes újévi fogadalmat tennünk, hogy még csak véletlenül sem álljunk neki, mert úgyis az lesz a vége, hogy feladjuk, hogy kudarcot vallunk stb.

 

 

Abba bele sem gondolnak az ezt írók, hogy lehet, hogy éppen miattuk jut el valaki arra a szintre, hogy mégis rágyújtson még egyszer vagy egyen egy tábla csokit. Persze ilyenkor jöhetnek a károgók, hogy de hát az önuralom és miegymás, de valljuk be, senki nem szereti folyamatosan azt hallani, hogy nem fog sikerülni, amit elkezdett, főleg ha még önmagával is meg kell küzdenie.

 

 

Szerintem az újévi fogadalmak jó dolgok.

 

Még akkor is, ha nem sikerül betartani. Mert akkor is eltelik 3-4-x nap dohányzás nélkül vagy jobb étkezési szokásokkal, esetleg még plusz mozgással is! Ez még mindig jobb, mintha az illető egyáltalán nem csinált volna semmit!

 

És ha pont TE leszel az, akinek tényleg sikerül? Akkor pláne érdemes volt belevágni!

 

Az elmúlt 8 napban már fel is adtad? Miért ne kezdhetnéd újra? Nem, nem a jövő hétfőn. Ma is pont hétfő van, de ez nem számít. A legrosszabb, amit tehetsz, hogy kitűzöl egy napot, hogy na majd attól a naptól kezdve minden más lesz. Miért lenne más? El tudnád kezdeni ebben a pillanatban? Legtöbben erre azt válaszolnák, hogy nem. Félnek letenni egy szokást és újat kialakítani, pedig tudják, hogy jobb lenne. De kényelmetlenség várná őket, le kellene mondani dolgokról és ez nem megy egyik pillanatról a másikra.

 

 

Ezért érdemes leülni egy pillanatra minden ilyen változtatás előtt és elgondolkodni:

 

• Miért akarunk változtatni?

• Mi lenne a végeredmény? És ez boldogabbá tenne minket?

• Mi okozta azt az életünkben, hogy ideig jutottunk? (pl. miért cigarettázunk, eszünk sokat, nem mozgunk eleget, túl sokat költünk stb.)

• Ezen hogyan tudnánk változtatni? Például hogyan tudnánk elérni, hogy kevesebb stressz legyen az életünkben?

 

Minden NAGY fogadalom előtt próbáljuk megtalálni a probléma gyökerét.

 

Például a túl sok evés lehet vigasz is: miért érezzük úgy, hogy tudat alatt vigasztalni akarjuk magunkat? Vagy jutalom: úgy érezzük, hogy mások nem ismernek el bennünket, ezért kell saját magunkat megjutalmaznunk? Esetleg úgy érezzük, hogy akkora a feszültség bennünk, hogy azt csak az alkohol csitíthatja? Vagy a cigaretta? Megszokás? Berögzöttség? Függőség? Apropó: függőség

 

 

Tudjátok, hogy például van cukorfüggőség is?

 

Nem, most nem akarok papolni, hogy ne egyél cukrot és finomított cuccokat. És arra sem akarlak rábeszélni, hogy hagyd abba a cigizést. Mindenkinek saját magának kell eljutnia arra a pontra, hogy kimondja, hogy neki erre szüksége van. De ha már felöltött benned a gondolat, akkor már Te magad sem vagy elégedett azzal a bizonyos szokással vagy az egészségeddel, és ha szeretnél változtatni, akkor érdemes megpróbálni. Akárki akármit mond. Hogyan? Nincs nálam a bölcsek köve. Minden ember más és más, mindenkinek más módszer válik be.

 

De érdemes ezen is elmélkedni egy kicsit:

 

• Tudnál-e szemléletet váltani?

• Jól tűröd a monotonitást, a rutint? Mert a legtöbb rossz szokás leküzdéséhez nem nagy, egyik napról a másikra történő változtatásokra, hanem apró lépésekre van szükség, amikért az első időben minden nap meg kell küzdeni önmagunkkal.

• Tudod, hogy milyen új szokásokat kell(ene) kialakítanod? Legyen terved! Nézz utána! Tűzz ki egy reális célt!

 

 

Nem elég azt mondani: jövő hétfőtől egészségesebben akarok élni!

 

Az milyen a TE számodra? Ismered önmagadat, hogy neked mi a jó? Vagy például beleugrasz valami neten található divat diétába, amivel még az is lehet, hogy ártasz magadnak? Nem eszek 5 után! Például ez is egy oltári nagy baromság, tudtad?

• Olvass és ne vegyél semmit készpénznek az első időben.

• Kezdd kis dolgokkal, amikkel biztosra mehetsz: nézd meg, hogy mennyit iszol egy nap és növeld az adagot. De ebben se dőlj be a neten keringő írásoknak, lehet, hogy neked egyáltalán nincs szükséged arra, hogy megigyál 3-4 liter vizet!

• Keress szakembereket! Nézesd meg a vérképedet, kérj segítséget az étrend összeállításához vagy ha úgy érzed (és hiszel benne), hogy a problémád mélyebben gyökerezik, menj kineziológushoz vagy családállításra.

• De a legfontosabb: figyeld magadat! Tanulmányozd, hogy a most meglévő szokásokkal hogyan érzed magad. Mi a jó NEKED?

 

Ez egy jó játék! Írj például naplót!

 

Mikor és miért gyújtottál rá – na jó, hagyjuk a cigizés témakörét, az kemény dió – mondjuk miért faltad be azt a tábla csokit? Mi vezetett erre? Mit éreztél közben? És utána? De ha erre nincs időd, akkor csak este gondold végig az ágyban elalvás előtt a nap eseményeit. Mit, miért tettél?  Ha ez felzaklatna, akkor a végén gondold át, hogy milyen jó dolog történt Veled, mert biztos, hogy történt az is! Ismétlem, nem tudom, hogy Nálad mi válik be, csak hangosan gondolkodom.

 

Mert én is eljutottam odáig, hogy ez így nem jó.

 

Valami félrement a mindennapos hajszában és stresszben. Kerestem, hogy mikor éreztem magam igazán jól és sikerült megtalálnom azt az évet…..nem nem mostanában volt. Megnéztem, hogy akkor hogyan éltem, miket csináltam nap, mint nap, miért éreztem jól magam és bár most már tudom a „receptet” a saját jólétemhez, iszonyú nehéz nekiállni és visszahozni azt. Egyik napról a másikra nem is fog menni, de az apró lépéseket már elkezdtem.

 

Mondjuk még karácsony előtt, történetesen elkezdtem NEM enni édességet.

 

Persze nem drasztikusan, nem mondtam, hogy SOHA többet nem eszek cukros dolgokat, hanem egyszerűen csak annyit, hogy nem, ma köszönöm nem kérek. Rohadt nehéz volt az első napokban, akkor kellett az elhatározás, de aztán egyre könnyebb és könnyebb volt. Nem divatból határoztam ezt el, de a fogyás sem játszott szerepet, nem ez volt az elsődleges célom, hanem az az oka, hogy a családunkban mindkét ágon volt cukorbeteg. Én nem akarok az lenni! – döntöttem. (Természetesen nem csak cukros dolgok nem evésével dolgozok az ügyön, hanem figyelek a vércukor ingadozásra is blabla.., de most ezt nem fejteném ki bővebben 🙂 )

 

Karácsonykor aztán egy kis szelet zserbó és egy mákos-egy diós bejglit ettem, mert tudtam, hogy azt egy évig nem fogok, és ahogy említettem az előbb, nem azt fogadtam meg, hogy nem eszek életem végéig édeset. Sőt, ez egy fogadalom sem volt.

 

Csak egy kis elhatározás. Hogy ma sem.

 

De lehet, hogy holnap, ha megkínálnak egy szelet finom sütivel, akkor elfogadom. Mondjuk holnap pont nem. Mert kedvenc fórumomon éppen elkezdtünk egy kaja kihívást, aminek a lényege, hogy egy héten keresztül csak azt esszük, amit legkésőbb előző nap listázunk. Semmi mást. Sem egy árva kiflicsücsköt, sem a gyerek maradék falatját. Csak amit előzetesen beleírtunk a listába. Ha másnap akarunk csokit enni, akkor azt bele kell írni. És nehéz leírni, hogy meg akarjuk enni, higgyétek el 😀 Mert ha nem, akkor nem is akarsz változtatni.

 

A másik dolog a mozgás.

 

Megfigyeltem, hogy sokkal jobban vagyok, ha mozgok, tornázok valamit. Kevésbé vagyok fáradt is. Viszont ez egy ördögi kör: fáradtnak érzem magam, ezért nem állok neki, pedig ha nekiállnék, akkor sokkal kevésbé lennék az. Ezt sokaktól hallottam.

 

Igen, nagyon nehéz nekiállni MA is.

 

Annyi dolgunk van. Erre már tényleg nincs időm. Vagy pénzem a konditeremre, uszodára. Hideg van, ilyen mínuszokban nem lehet futni. Az egyik barátnőm az elmúlt napok leghidegebb napján ment félmaraton váltóra. Egy anyuka két pici gyerekkel, aki alig másfél éve kezdett el futni. Tavaly meg az Utrabalatonon futotta körül a Balatont pár másik anyukával együtt. Egy másik 3 kisgyerekes anyuka barátnőm meg szintén az elmúlt fagyos napokban, a korosztályában a 3. lett egy másik félmaratonon. Ő  sem fut még 3 éve. És ő is körbefutotta a Balatont. Ja, és mindketten dolgoznak a gyerekek mellett.

 

 

Nem, nem kell mindenkinek futnia,

 

…én sem szeretek. Sőt konditerembe se járok. Amikor tehetem, itthon tornázok. És tudtátok, hogy vannak 8 perces gyakorlatsorok is? Nem igaz, hogy nincs ennyi időm! Egyszerűen ez csak kifogás lenne. Fáj a térdem? Ízületvédőt szedek. Vannak ülő tornák is. A gyerekek rajtam lógnak! Tornázzanak ők is!

 

Ne keressünk kifogásokat. Ha úgy érezzük, hogy több mozgásra lenne szükségünk, akkor tegyünk ennyit meg magunkért.

 

Végezetül: van egy applikáció, ami segíthet az új szokások beépítéséhez a napi rutinba. De van vízivós app is, bár vigyázat, a vízcsobogástól lehet, hogy gyakrabban kell pisilned 😀

 

Sokat írhatnék még a témáról, de a lényeg: mindegy, hogy tettél-e Újévi fogadalmat vagy sem, mindegy, hogy elbuktál-e vagy sem, nem számít. Ne fogadkozz, hanem kezdj el élni apránként olyan életet, ami boldoggá tesz.

 

Lépésről lépésre juss el ahhoz az önmagadhoz, aki jól érzi magát.

 

Ha ehhez életmódot kell váltanod, tedd meg. De kezd kicsiben! Megbotlasz? Ki a fenét érdekel? Nem kell tökéletesnek lenni. Nem is tudsz az lenni. Lépj túl rajta, csak ne várj holnapig, hogy újra kezd 🙂

Ha meg már most jól érzed magad a bőrödben, akkor csak annyit vizsgálj felül, hogy a mostani életmódoddal 30 év múlva is jól fogod magad érezni? Ha igen, akkor sínen vagy 😀

 

Tetszett a bejegyzés? Köszönöm ha megosztod és nyomsz egy tetszik gombot is vagy itt, vagy a facebook oldalunkra!