Pár hete gazoltam, és akkor megváltozott az életem :D. A gazolás ugyebár nem túl jellemző rám, hiszen a magaságyások talaját takarom (ezért), és most már a rózsák alá is terítek a levágott fűből, mert a jóból is megárt a sok – vagyis van a fenének kedve naponta gazolni.
Ez elég jól bevált, de még mindig vannak “mulcsszűz” területek a kertben, ahol az akkori napok esőzése után bizony felütötte a fejét a „gaz”.
Vagyis olyan növények, amiket nem ültettünk oda és esetleg nincs szép és illatos viráguk – ezek a gazok.
De gazok-e igazából a gazok?
Ez a kérdés merült fel bennem és miután végeztem (jobb lett volna előtte), felütöttem egy könyvet, amit még anyukámtól kaptam:
A természet füvészkertje
Párszor már lapoztam, igazából a legismertebb növényekre kerestem rá, mint a kamilla vagy a kakukkfű, vagy éppen a bodza – vagyis azokat nézegettem, amiket előtte is ismertem.
Most viszont fogtam és az elejétől elkezdtem nézni, ABC sorrendben a gyógynövényeket.
Eléggé elhűltem, mikor rájöttem, hogy amiket épp kigazoltam azok nagy része gyógynövény volt. El is kezdtem őket jegyzetelni és rájöttem, hogy 29 féle is van a kertemben:
- Erdei mályva
- Citromfű
- Borsmenta
- Borostyán
- Betyárkóró
- Vadcsalán
- Pitypang
- Illatos ibolya
- Bazsalikom
- Kapor
- Kakukkfű
- Körömvirág
- Kövér porcsin
- Cickafark
- Levendula
- Máriatövis
- Martilapu
- Csalán
- Kamilla
- Pásztortáska
- Római székfű
- Rozmaring
- Lándzsás útifű
- Nagy útifű
- Gyömbér
- Vadrózsa
- Csilipaprika
- Vérehulló fecskefű
- Fodormenta
Volt persze, amiről már tudtam, hogy gyógynövény, de a többségéről fogalmam sem volt, hogy mi fán terem, azaz, hogy terem a kertemben. Vagyis már nem, mert kigazoltam – gondoltam.
lándzsás útifű, cickafark és pitypang a pázsiton
De szerencsére nem voltam teljesen alapos és így megörültem, mikor láttam, hogy felüti a fejét újra ez meg az, a mostani esőzések után.
Rájöttem, hogy a pázsit, ami miatt kicsit mérges voltam, mert fű helyett valami cirmos levelű gaz nőtt, az bizony egytől egyig cickafark!
Talán már hallottatok a cickafark teáról?
Mennyi, de mennyi mindenre jó! Szóval egy új éra kezdődött az életemben. Rájöttem, hogy csak ki kell lépnem és számtalan gyógynövényt gyűjthetek és száríthatok vagy éppen készíthetek belőle macerátumot (majd elmesélem, hogy ez mi).
Körömvirág krém készül, napenergia segítségével
A biciklizések és futások alkalmából pedig felfedeztem, hogy micsoda csodálatos vidéken élek, ahol egymást érik a gyógynövények, úton-útfélen!
Csak hogy néhányat említsek:
- Boglárka
- Ökörfarkkóró
- Vadgesztenye
- Erdei fenyő
- Ezüstös hölgymál
- Fehér árvacsalán
- Fehér fűz
- Fekete üröm
- Fekete bodza
- Fekete szeder
- Izsóp
- Kasvirág
- Kerti borágó
- Mezei katáng
Ezt a legutóbbit szerintem mindenki ismeri, csak nem tudja, hogy így hívják. Ő a mezei katáng:
Mezei katáng. A kép forrása: gyorgytea.hu
Azt viszont már kevesen tudják, hogy a nemesített változata a cikória, amiből a pótkávé készül. A vad változat meg egy csomó mindenre jó. Reumára, köszvényre, ízületi betegségekre, tisztítja a májat és az epét és a fogyasztóteák legkedveltebb alkotóeleme, mert nem engedi, hogy minden elfogyasztott étel felszívódjon.
A gyökere pedig csökkenti a vércukor szintjét!
A mezőkön meg mindenhol megtalálható, egy kirándulás alkalmával egy zacskónyi gyűjthető! Most már nehezebb megtalálni, mert a napokban levirágzott, de a szára annyira jellegzetes, hogy így is felismerhető. A gyökerét pedig majd októberben lehet “szüretelni”, készülök is rá. Szár, virág és levél már szárítva várja, hogy eltegyem.
szárított mezei katáng
Szóval nagyban folyik nálunk a gyógynövények szedése és szárítása
A férjem egyelőre még jól bírja 😀 Sőt, még arra is hajlandó volt, hogy a kedvemért pár nappal később vágjon füvet, hogy tudjak még levágni cickafarkat. (De az is lehet, hogy csak túl melege volt 😀 )
Minden héten új tálca jelenik meg a fedett teraszon 😀
A “legmókásabb” viszont az volt, mikor rájöttem, hogy mi volt az a növény, amit tavasszal irtottam ki a kertből. Már 2 éve nézegettem, hogy ez mi a fene lehet, első évben azt hittem, hogy margaréta, mikor nőni kezdett, mert azon a helyen korábban az volt.
De valami furcsa fürtös sárga virága volt, amire nagyon jöttek a darazsak. Mikor felfedeztem, hogy van egy csomó a környékbeli erdőben, akkor már tudtam, hogy csak a szél fújta oda, így idén könyörtelenül kiirtottam.
Nem volt egyszerű, mert nagyon megkapaszkodott már és rengeteg gyökere volt. De sikerült!
Milyen büszke voltam magamra!
Egészen tegnapig, amikor megláttam, hogy 2011. augusztusában Gyuri bácsi a hónap gyógynövényévé választotta az aranyvessző füvet.
Idézném őt:
„Akinek nincs semmi baja, annak is tudom javasolni, hogy ha ritkán is, 30 éves kor után igyon meg egy-egy csészényi teát az aranyvesszőfűből. Éppen azért igya, hogy ne is legyen semmi baja.” (forrás: gyorgytea.hu)
Hát köszi – mondtam magamnak – ezt hamarabb is olvashattam volna.
De szerencsére tele van a környék vele, így tudok majd nemsokára szedni (augusztus közepén ajánlja Gyuri bácsi a szedését).
Remélem, hogy nem haragszotok, ha mostantól minden héten bemutatom az új szerzeményeimet, amiket feldolgozok 😀 Hátha valakinek kedve lesz kimenni a közeli erdőbe, rétre és kirándulás keretében szedni pár gyógyfüvet 🙂
Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod. Ha van kedved tovább olvasni, a bejegyzés alatt hasonló cikkeket találsz, nézd meg őket, hátha valami még felkelti az érdeklődésedet.
Ha szeretnél praktikus háztartási tippeket, akkor lájkold a facebook oldalunkat, minden héten hasznos tanácsokat osztunk meg Veled!
Legutóbbi hozzászólások