Avagy hogyan tudunk készleteket felhalmozni vagy éppen hová pakolja az egyetemista a hazait az albérletben vagy a kollégiumban?
Mikor arról szólnak a cikkeink, hogy mennyire megkönnyítheti az ember/háziasszony dolgát, ha nem egyik napról a másikra vásárol be, hanem kihasználva az aktuális akciókat, nagyobb tételben vásárol be egy-egy termékből, akkor sokan azt az indokot hozzák fel a „mókuskodás” ellen, hogy panellakásban nincs hely bespájzolni.
Mi sem éltünk mindig kertes házban, sőt életem nagyobb részét én is lakásban töltöttem. Akkoriban is jártunk néhanapján Olaszországban (nem nyaralás címszó alatt), és olyankor bizony alaposan megrakodva érkeztünk haza, hiszen rengeteg olyan dolgot tudtam ott vásárolni, ami itthon jóval drágább – ha egyáltalán kapható -, és ráadásul nagyon szeretjük is, így „kénytelen” voltam nagyobb mennyiséget venni belőlük.
A konyhám viszont nekem is csak kb. 2 nm volt, kamráról nem is álmodhattam!
De a raktározást meg kellett oldani.
Ennek a tapasztalatnak köszönhetően, most már felkészülve indultunk útnak a nagyfiammal, aki ahogyan már említettem Olaszországban fog továbbtanulni.
De sajnos nem szereti az olasz tésztát.
Pedig akkor egyszerű lenne a helyzete, hiszen ott a durumtészta és a paradicsomszósz is jóval olcsóbb, mint idehaza
De sebaj, éljenek a házi készétel konzervek!
Ebben a bejegyzésben említettem, hogy mennyi alapanyagot és készételt csomagoltunk és szállítottunk vele együtt a nagy kalandra (egyetem). Biztos voltak páran, akik egyből arra gondoltak, hogy szép és jó, de ennyi cucc aztán hová fog elférni, biztos őrült nagy lesz a gyerek szobája vagy az albérlet. Pedig nem így van. A szoba is és az albérlet is picike és persze kamra itt sincs.
Így oldottuk tehát meg a cuccok elpakolását:
- Miközben folyamatosan gyártottuk a konzerveket, a szobájában a szekrény tetején teszteltük, hogy mennyi helyet foglalnak el. Ezek az olasz szobájában is a szekrénytetőn csücsülnek majd.
Első tippem: a szekrények tetején egy csomó mindent lehet tárolni!
Itt elsősorban a nem szem előtt lévő szobákban lévő szekrényekre gondolok. Ha nem akarjátok, hogy rontsa a látványt a készletfelhalmozás, akkor beszerezhettek dizájn dobozokat, kosarakat vagy akár készíthettek ti magatok is egy kis csomagolópapír segítségével.
- A következő tárolási mód: volt egy ágy alatti gurulós műanyag „ágyneműtartó”, amit még az Aldiban vásároltunk régebben. Ebben a kicsi (Beni) duploját tartottuk, ám már ő sem annyira kicsi, hiszen a héten lesz 6 éves, és rátért a nagyobbaknak való legóra (most éppen konkrétan egy 10+-os Technic legót épít), így a duplo a padlásra került. Ez a kerekekkel és tetővel ellátott doboz hihetetlen mennyiségű dolgot képes elnyelni:
De duplán is lehet benne pakolni:
- Később kaptunk a helyi fagyizóból olyan lapos és nagy dobozokat (a tölcsérek csomagolása volt), mint amekkora kb. a már említett műanyag doboz. Egy ágy alatt akár 3 is elfér belőle. Később persze ezt majd kicseréljük műanyagra.
Szóval a második is a tippem: az ágy alatt rengeteg cucc elfér.
Vagy ágyneműtartós az ágy? Akkor abban! És ne mondjátok, hogy egy egyetemista olyan gyakran beágyazik magának 😀 Elég egy szép ágytakaró és már el is tűntek az éjszakai nyomok. Nálunk itthon sincs egyébként ágyneműtartó, csak egy ágyban, ahol a póttakarókat tartom, illetve itt dunsztolom a befőtteket 😀
Harmadik tipp: szelektálás és lomtalanítás
Ez a frissen külön költöző csemeténél azért egyszerűbb, mert ő általában kiválogatja, hogy mit akar magával vinni (a többit meg kerülgessük idehaza mi).
Ezt otthon persze jóval nehezebb megvalósítani, ahol talán már évtizedek óta gyűlnek a dolgok. Nagy divat lett most Marie Kondo könyve és elterjedőben van a „konmari” kifejezés, de azért a japán hölgy nem találta fel a spanyolviaszt. Ám ha nehezetekre esik szelektálni, akkor olvassátok el a „Rend a lelke mindennek” című könyvét, de csak erős idegzetűeknek ajánlom 😀 😀 (én rendesen kiakadtam már az elején, mikor elmeséli, hogy hogyan dobta ki a kukába a családtagjainak a cuccait titokban)
De visszatérve az eredeti gondolathoz: egy alapos szelektálás és lomtalanítás után rengeteg hely felszabadul. A régi paneles időszakban nálunk még a szekrény aljában is tészták és paradicsomszószok voltak 😀
Albérletben vagy akár koleszban a ruhák újszerű elpakolásával szabadíthatunk fel helyet a készleteknek. Erről majd később fotókkal tarkított cikkben írok majd, hogy bemutassam, tényleg nyerhető még pár plusz négyzetcentiméter.
Hogy ez miért fontos? Mert ha van hely a készleteknek, akkor:
- Egyrészt nem kell az egyetemistának minden héten málhás lóként közlekednie az otthona és az albérlet vagy a kollégium között.
- Nem kell, hogy az egész hétvége arról szóljon az anyukája számára, hogy mit főzzön, mit csomagoljon
- Nincs szükség anyuka intelmeire, hogy mit kell először megennie a gyereknek, mert visszaút során hűtő hiányában romlásnak indul a kaja vagy elkezd kiolvadni a fagyasztott étel vagy alapanyag.
- Nem kell az egyetemistának a szűkös zsebpénzét a drága büfében elvernie (több marad bulizni)
- Esetleg még egy kis főzésre is rávehető a megfelelő alapanyagokkal és egyszerű instrukciókkal, így az önállósodás felé vezető úton is nagy lépéseket tehet.
Ha meg mi magunk spájzolunk be?
Sok pénzt és időt spórolhatunk, ha van egy kis kamránk, még ha a szekrény tetején, aljában vagy az ágy alatt is. Ezt a két cikket ajánlom a témában:
Te hány napig élnél túl katasztrófa esetén?
Mi legyen a kamrában?
Szóval én egyértelműen azt tanácsolom, hogy találjatok egy kis helyet az akciós cuccoknak, vagy az azokból gyártott készétel konzerveknek.
Az én spájzom állapota kicsit megváltozott a tavalyi cikk óta, mert a katasztrófás cikk hatására elkezdtem gyógynövényeket is gyűjteni és már ezek is ott sorakoznak lesötétített befőttes üvegekben a polcokon. De majd erről is mesélek!
Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod. Ha van kedved tovább olvasni, a bejegyzés alatt hasonló cikkeket találsz, nézd meg őket, hátha valami még felkelti az érdeklődésedet.
Ha szeretnél praktikus háztartási tippeket, akkor lájkold a facebook oldalunkat, minden héten hasznos tanácsokat osztunk meg Veled!
Legutóbbi hozzászólások