Mert piacra járni jó. Óriási a választék, nagy a lárma, a nyüzsi, érdekes figurákat láthatunk, Szíj Melinda szatyrok itt-ott, de leginkább azért érdemes kimenni a piacra, mert nem kell minden egyes terméken az összetevőket és a származási országot kutatnunk. Legalábbis a friss termékeket kínáló néniknél és az őstermelőknél. És valljuk be sokkal jobb kaland a piacon barangolni, mint egy szupermarket rideg folyosóin tolni körbe-körbe a bevásárlókocsit, keresve egy-egy terméket, mert már megint átpakolták az egészet.

piac

Piacra járni jó!

 

Az idősebb generáció tagjainak és a régebb óta háztartást vezetőknek nem kell bemutatni a piacot: egy kincsesbánya és megvan a személyes, őszinte kapcsolat is az ismerős árusok és a hozzá visszajáró vevők között, mely bizalmon és kölcsönös tiszteleten alapul. 

Persze én ezt mindig elfelejtem, mert a kis városkánkban nincs piac. Ha meg a „közbeszerzési túrámra” indulok a szomszéd városba, azt mindig egybekötjük egyéb intéznivalókkal, és a férjemnek még így is nagy türelemre van legtöbbször szüksége, amíg bevásárolok, hát még, ha a piacra vonszolnám: nem, ezt nem tehetem meg vele.

 

De most 3 napot Budapesten töltöttünk, és volt 1-2 szabad órám, amikor az egyik rokonunkkal kimentem a Bosnyák tári piacra.

 

Nagyon élveztem! Mindenhol friss zöldségek, gyümölcsök, amik sokkal természetesebbek voltak a maguk kis hibáival, mint az üzletek gondosan kipakolt (a „szép” felükkel felfelé), polírozott és természetellenesen megvilágított termékeivel, amiről csak otthon derül ki, hogy éretlen és mellesleg rohad is, csak ezt a sietségben nem láttuk.

 

piac

A piacon felfedezheted a gyümölcsök és zöldségek valódi énjét, az áruházak polírozási és megvilágítási trükkjei nélkül!

 

A friss zöldségeket áruló standok mellett sok más őstermelő képviseltette magát, de persze nagy számmal voltak kínai olcsó cuccokat árulók is, de ezeket inkább nagy ívben elkerültük.

Igazán széles választék volt biotermékekből, savanyúságokból, magvakból is, a szupermarketen árainál jóval olcsóbban. A tojás is nagyon jó áron volt kapható, z M-es tojás már 30 Ft-ért, az L-es szép nagy házi tojás pedig már 36 Ft-ért megvásárolható.

 

Érdemes körbenézni és mérlegelni:

 

…itt olcsóbb az alma, mint amott, de nagyobbak és vajon olyan szépek is? Ez a zöldség fele áron van, vajon miért, esetleg megfagyott? Kérdezz, és csak a felét hidd el, amit az árusok mondanak – kivéve ha, ahogy már említettem ismeritek egymást és visszatérő vásárlója vagy.

 

Bizony, nagyon fontos a kedvesség és kommunikáció ebben a szituációban is, mert ha Te is visszatérő vásárló leszel, a szebbik húsból/zöldségből kapsz majd mindig!

 

Most leginkább csak nézegetni mentem, mert húsokkal jól el vagyok látva a múltkori kaland miatt, ám nagyon olcsón adták a csirke farhátat és mellcsontot, így úgy éreztem, ezért érdemes beállni a sorba.

 

Fujj, ki vesz ilyesmit?

 

Szeretném rehabilitálni ezeket a „csirkealkatrészeket”. Farhátat és mellcsontot nem csak a legszegényebbek vesznek, mert nagyon sokféle dologra használhatók ezek a csontos részek. A mellcsontot én nagyon szeretem, mindig van rajta egy kis husi is, és a porcogója….nyami 😀

Szuper paprikás csirkébe, mert a csont nagyon finom plusz zamatot ad neki, a husi meg isteni finom rajta. Levesben meg a csontokból kifövő kollagén nagyon jót tesz a bőrnek és a mi csontjainknak is! A porcogó, már aki szereti, meg nagyszerű a porcoknak, ízületeknek!

A farhátról meg egyből leszedem a bőrt és a zsírt, ezeket külön gyűjtöm a fagyasztóban, aztán egyben előveszem és sült csirke sütésekor először kis edényben kisütöm a zsírját és a bőréből készítek csirketöpörtyűt, amin aztán összeveszik a család. A zsírját meg a csirke sütéséhez használom, így nem fogy a napraforgó vagy olívaolajból. Sőt, ha megsült a csirke, akkor ezt a zsírt átöntöm egy kis tálkában, amit a hűtőben tárolok, és legközelebb ebben sütöm a sütőben sült krumplit. Gondolom, el tudjátok képzelni a krumpli milyen fantasztikus ízű lesz!

 

A farhát is jó levesbe, mert ezen is rengeteg husi van. Ilyenkor a főzés után leszedegetem a csontról, és készítek egy jó gazdag, „mindentbele” levest>> A maradék pedig láncfőzés keretében sok egyéb étel alapanyagává avanzsál, amiről majd a napokban írok majd.

A farhát és mellcsont azonban nem csak levesbe jó, már említettem, hogy ha csirkét sütök, akkor sokszor nem zöldségágyon készítem, hanem – sütőrács híján – „csontrácson”, azaz a csontokat fektetem le a tepsibe, kicsit pirítom, majd ezen sütöm a csirkét (simán, magában nem szeretem a tepsibe tenni, mert leragad a bőre).

 

De találtam valami érdekességet, amit eddig még nem láttam: „csirkemellszél”.

 

Ez nem a Passat szél egyik új verziója, hanem a csirkemell szélei levágva egy kis bőrrel. Hát vettem egyből belőle, hogy kipróbáljam, mert láttam, hogy szép darabok találhatóak benne, és ezek pont jók a csirke curryhoz vagy a csirkés tacohoz! A bőrnek meg különösen örültem, lásd az előbbi monológ a csirketöpörtyűről. 589 Ft-ért árulták és nem bántam meg, hogy vettem belőle egy kilót!

 

csirkés pita

Pitába is jók lesznek a csirkemell darabok!

 

Közben azon gondolkodtam, hogy ha azt mondanám egy kamasznak vagy akár egy egyetemistának, hogy menj ki a piacra, akkor mi lenne a válasz?

 

Bonyolult, időpazarlás vagy csak simán probléma lenne, hogy kommunikálni kell idegenekkel?

 

Pont ezért egy igazi Nagybetűs Élet érettségi teszt lehetne, ha szülőként elküldjük csemeténket a piacra, hogy térképezze fel a választékot, érdeklődjön és hozzon a lehető legjobb ár-érték arányban több terméket.

 

Ha meg már egyetemista vagy, akkor Neked miért jó a piacra járni?

 

  • Mert megtanulhatsz alkudozni, és ennek a képességednek később is a hasznát veszed az élet számos terén
  • Megtanulsz kiállni magadért, a véleményedért, jelen esetben az általad meghatározott összegért
  • Megtanulsz nemet mondani: például, csak azért mert megkóstoltál valamit, még nem kell megvenned!

 

Ez tiszta pszichológia, ha valaki tesz érted valamit, úgy érzed, ezt viszonoznod kell, jelen esetben a vásárlással, erre alapoznak az ezt a fogást használók, a bevásárló központokban a kóstoltatók is, ezért kerüld őket, ha nem tudsz nemet mondani, mert olyan dolgot is megvehetsz, amit eredetileg nem is akartál!

Vagy úgy jársz, mint a rokon, akivel mentem: kecskesajtot szeretett volna venni és látott is egy árusnál. Kérdezte, hogy megkóstolhatja-e, nekem is adott belőle, és egyből éreztem, hogy nem finom, ízetlen, gumiszerű. De ő a kóstolás után nem merte azt mondani, hogy nem veszek belőle, inkább kért 10 dkg-ot, pedig kidobott pénz volt az ablakon!

 

Tanulj meg nemet mondani, mert ez az egyik legfontosabb készség, amire szert tehetsz! Sok bosszúságtól megkímélheted magad életed során!

 

Sőt, ezért is jó, ha piacra jársz:

  • Fejleszted a kommunikációs képességeidet
  • Nem mellesleg olcsóbban juthatsz friss, magyar termékekhez
  • Ráadásul támogatod a hazai termelőket és pörgeted a magyar gazdaságot.

 

Mindent végiggondolva tehát, érdemes piacra járni és  megéri, mert nem csak kedvezőbben juthatunk a szükséges árucikkekhez, de még tanulmányi kirándulásként is felfogható egy piaci turné.

Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod. Ha van kedved tovább olvasni, a bejegyzés alatt hasonló cikkeket találsz, nézd meg őket, hátha valami még felkelti az érdeklődésedet.  Ha van kedved, gyere beszélgetni a facebook oldalunkra!