Na erre aztán én sem számítottam!

Még a pénzügyi böjt ideje alatt történt, hogy elfogyott a kávém. Alapvetően az elmúlt években már nem voltam olyan nagy kávés, reggel szoktam inni egy bögre Nescafet, meg néha délután is, ha nagyon rám tört az álmosság, tehát szó sem volt napi 3-4-5-6 eszpresszóról, amiről le kellett volna szoknom.

Szóval elfogyott a kávém,

…és éppen akciós is volt több üzletben is, tehát minden adott lett volna a vásárláshoz, kivéve, hogy amint már említettem, éppen folyt a pénzügyi böjtös kísérlet, és csak emiatt nem akartam félbeszakítani. Emlékeztek rá?

Gondoltam: üssünk egyszerre két legyet egy csapásra, induljon egy újabb kísérlet: “leszokom a kávéról”

 Attól függetlenül, hogy mint már említettem, nem vagyok egy megveszekedett kávéfogyasztó, de ha korábban véletlenül egy-egy napot kihagytam, már éreztem az “elvonási tüneteket”, így kissé megrettenve vágtam bele a leszokási procedúrába.

Teltek múltak a napok és rendkívül büszke voltam magamra, hogy kitartottam!

Az első napokban persze fájt kissé a fejem, és volt, hogy szédültem egy cseppet, de tudtam, hogy “ez ezzel jár”, és pár nap alatt túl is lendültem a nehezén.

 Már éppen azon lelkendeztem, hogy “hurrá, sikerült!”, hiszen már 2. hete nem ittam kávét

 – és nem is hiányzott – amikor furcsa fájdalmat kezdtem el érezni a lábaimban. Természetesen eszembe sem jutott volna, hogy összekapcsoljam ezt a két dolgot az elején.

A fájdalom napról-napra csak nőtt és nem értettem, hogy mi történik velem. Lekopogom, hogy szerencsés alkatú vagyok, mert a három terhesség alatt, és a sok ülő, illetve rohangálással is tarkított munka mellett sem volt soha visszeres a lábam.

Most meg egyszeriben megértettem, hogy miről  szólnak a reklámok: az égető, viszkető érzés, mintha valaki belülről csipkedné a lábszáramat, az elnehezült lábak esténként stb. De a dolog rosszabbodott, mert a végén (1 hét után) már nagyon fájt az egész lábam “belülről”.

A legrosszabb az volt, hogy semmi látható jele nem volt, hogy visszeres lenne, nem türemkedtek ki az erek, nem látszódott semmi bőrön át vagy hogy is mondjam, de nap, nap után egyre nagyobb és mélyebben lévő fájdalmat éreztem, már aludni is alig tudtam.

Persze meg is rémültem rendesen, hogy mi lehet ez:

talán visszérgyulladás vagy egyenesen mélyvénás trombózis? Visszér tágulat vagy szűkület? De mégis miért csak így egyik pillanatról a másikra? Nem, nem vagyok orvoshoz járó típus, a legutóbbi “kalandom” után meg pláne nem (majd elmesélem), persze ha láttam volna, hogy duzzadt stb. akkor persze azonnal elmentem volna, mert hülye azért nem vagyok, felmérem, ha baj van, de így, mivel a mélyvénás trombózist kizártam, megpróbálkoztam házi módszerekkel enyhíteni a tüneteket.

Elkezdtem a vénás tornát, majd bevetettem a kerti segítséget: tudjátok, már nem gyomlálom ki a gyógynövényeket:

 Szóval hol csalánteával, hol meg papsajtmályva főzettel öntözgettem a lábaimat (mindkettőnek van gyulladáscsökkentő hatása is), kentem körömvirágkrémmel és diófalelvél teával borogattam, ami hozott némi enyhülést, de a kérdésemre még mindig kerestem a választ: miért kezdődött?

Nem értettem, hogy az egyik pillanatról a másikra honnan a fenéből jöttek ezek a tünetek,

…és elkezdtem lepergetni magam előtt az ezt megelőző hetek eseményeit:

• Nem ettem, nem ittam mást, mint korábban.
• Nem álltam, nem ültem többet, mint korábban.
• Talán túl sok volt a mozgás? Nem, volt, hogy ennél többet is sportoltam.
• Túl sokat napoztam? Pont akkor volt az a nagy kánikula, aminek persze már tudom, hogy volt köze a dologhoz, mégis, de az azt megelőző kánikulában nem volt ilyen gondom, pedig még ennél is többet voltam napon.

Jöttek mentek a gondolatok, aztán az egyik este bevillant:

Egyetlen dolog változott az életemben: nem iszom kávét!

 Másnap rákerestem: “a kávé hatása az erekre”. Persze kapásból egy csomó oldalt kidobott a “barátom” (google) melyből megtudhattam:

“kávé elfogyasztása után 30 perccel jelentősen visszaesik az artériák tágulásának képessége, azaz a későbbi visszér és egyéb érbetegségek kialakulásának esélye.”

 Forrás

Rengeteg weboldal írta, hogy a kávé segít az ereket szűkíteni és arra gondoltam, hogy csak nem talán ez volt a ludas?

Másnap reggel kértem a férjem eszpresszójából egy kis csészényit, majd délután még egyet és estére a lábfájdalmamat mintha elfújták volna. Másnap megint két kis adagot ittam, majd harmadnap is, de a 4. nap már elég volt a reggeli kávé.

Szóval azóta megint kávézom, a lábam azóta sem fáj!

Biztos, ami biztos a vénás tornát azóta is csinálom (ha eszembe jut, akár mosogatás közben is van olyan gyakorlat, ami végezhető), mert a sok ülőmunka miatt nem fog ártani a jövőre nézve.

Tanulság? Legalábbis nekem?

A kávé nem biztos, hogy olyan egészségtelen, mint amilyennek sokan kikiáltják. És ez nem csak a kávéval van így. (Pl. már tudom, hogy mennyit ártottam magamnak a klasszikus sportolós/fogyós/testépítős csirkemell-rizs kombóval 2 évvel ezelőtt, mert nem tudtam, hogy a rizs nekem mennyire nem tesz jót. Ne vegyünk mindent készpénznek a neten és ne gondoljuk, hogy ha valami valakinek jó, akkor az nekünk is az.)

Meg a lényeg persze – mint minden másban is –  a mértékletesség.

De ami még ennél is fontosabb: ismerjük a testünket, a szervezetünket, hogy felismerjük, ha valami elromlik benne.

Nekem alapvetően nagyon alacsony a vérnyomásom (90-80/60-50), talán emiatt is történt, hogy a kávé érszűkítő hatása nélkül, a számítógép előtt rostokolva, az idő előrehaladtával (na jó, még nem vagyok 41 évesen öreg, de akkor is), nehezebben “pumpálódik vissza” a lábaimból a vér.

Én most jól elvagyok a napi egy kávémmal, és örülök, hogy így nőtt a zacc mennyisége is,

…tudjátok, azért mi szinte közelharcot vívunk:

Egy szó, mint száz: mostantól figyelek a visszerekre is, nem szeretném, ha megjelennének, ha már ennyit kibírtam nélkülük. És persze hamarosan várhattok egy bejegyzést a témában is, ha már egyszer így beleástam magam 😀

Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod. Ha van kedved tovább olvasni, a bejegyzés alatt hasonló cikkeket találsz, nézd meg őket, hátha valami még felkelti az érdeklődésedet.

Ha szeretnél praktikus háztartási tippeket, akkor lájkold a facebook oldalunkat, minden héten hasznos tanácsokat osztunk meg Veled!

Hasonló bejegyzések

Újévi fogadalom? Nem! Életmódváltás Ha másképp nem megy, hát fuss babakocsival! Én meg cipeltem magammal ezt a rohadt barackokkal teli ládát évekig Büszke vagyok a fiamra! Szép lehetsz, de okos nem. Vagy fordítva.