Mama Hotel – bejegyzés kizárólag szülőknek!
[KÉNYES TÉMA!] Ha nem vagy szülő és még otthon élsz: figyelmeztetlek, ez a bejegyzés nem fog tetszeni! Mert mi az, hogy valaki arra buzdítja a szüleidet, hogy ne szolgáljanak ki Téged, hogy a szennyes ruha ne varázsolódjon kimosva és kivasalva a szekrényedbe? Felháborító, nem? Sőt az is lehet, hogy akkor sem tetszik, ha szülő vagy. De kérlek, olvasd végig, hátha…
A napokban szembe jött velem egy egyben nagyon vicces, de kicsit elgondolkodtató videó a facebookon: amelyikben a csaj kiakad, hogy csak ő mos állandóan, erre a barátja megmutat neki egy varázslatos szennyeskosarat, hogy használja csak ő is nyugodtan, mert mágikus erővel bír, amióta a barátnője hozzá költözött, amit oda betesz (a srác), az kimosódik és tisztán bekerül a szekrényébe. Ha megtalálom, belinkelem ide, addig is nem lövöm le a poént a végén, ha még nem láttátok 😀
Kedves Édesanyák! Nálatok is így van?
A gyerekek/kamaszok úgy gondolják, hogy a ruhák csak úgy, hipp-hopp beugranak maguktól tisztán a szekrénybe, vagy a dolgok csak úgy maguktól elpakolódnak?
Akkor bizony Nálatok is előfordulhat, hogy előbb-utóbb kitehetitek a Mama Hotel táblát. Mi is az a Mama Hotel?
Az a nemcsak Magyarországon, de az egész világon egyre gyakoribb jelenség, amikor a fiatalok (nemcsak a felsőoktatásban tanulók, de már önálló keresettel rendelkezők) még felnőttként is egy háztartásban élnek szüleikkel. A magyar fiatalok egyébként a többi európai országhoz képest eddig is későn repültek ki, de az elmúlt években tovább emelkedett a „Mama Hotel” népszerűsége.
Persze a mai gazdasági helyzetben nehéz egy fiatal számára az önállósodás útjára lépni, de valljuk be, ez legtöbbször leginkább kényelmi faktor. Jó úgy hazaérni, hogy asztalon a vacsora, nem kell mosni-vasalni és a szobájukon kívül nagyon takarítani sem.
Egy kis személyes történet:
Mikor megismertem a későbbi (első és egyben olasz) férjemet, megdöbbenve tapasztaltam, hogy mennyire kiszolgálta az anyukája. Este levette a ruháit, leszórta a földre, otthagyta, másnap, mikor elment dolgozni az anyukája feljött (az alatta lévő lakásba laktak a szülei, egy kétszintes társasházban), felszedte a szétszórt ruhákat, indított egy mosást, vasalt, takarított fél nap, aztán kezdte elölről a saját háztartásában, végül főzött, a másik, még otthonlakó nagy fiára is. Tovább a sztorihoz>>
Olaszországban úgy hívják ezeket a fiatalokat, hogy bamboccione (nagy gyerek, nem túl hízelgő jelző egyébként), de miután körbekérdeztem a külföldi ismerőseimet, rájöttem, hogy a többi nemzetnek is megvannak ennek a jelenségnek a definíciója. Például a németeknél Nesthockers (kismadár, amely sokáig lakja a szülői fészket), ez még aranyosnak is mondható, bezzeg britek kimondják a tutit: náluk a Pán Péter szindrómás fiatalok neve KIPPERS = Kids In Parents’ Pockets Eroding Retirement Savings /A szüleik nyugdíj megtakarítását elpusztító gyerekek). A japánok meg egyszerűen „parasaito shinguru”-nak (angolul: parasite single), azaz parazita szinglinek hívják a késői húszas, harmincas éveiket taposó, otthon élő fiatalokat.
De mit tegyünk a Mama Hotel státusz ellen?
Álljunk meg egy szóra. Bizony sokszor jó érzés körülugrálni a gyerekeket (rájöttem, hogy nekem is az egyik formája a szeretetem kifejezésének az, hogy kiszolgálom őket, például minden este előkészítem a változatos és finom tízórait másnapra, még a 19,5 évesnek is), és ijesztő a tudat, hogy hamarosan kirepülnek otthonról, és ki tudja, hogy mikor és mennyit látogatnak minket, ezért sokszor éppen mi szülők nem hagyjuk leválni őket, és a végtelenségig kiszolgáljuk őket. A mi hozzáállásunkon óriási a hangsúly!
Hiszen, ha önzésből akadályozzuk a leválást, ez később komoly negatív hatásokat gyakorolhat a csemeténk későbbi életére. Sok egyéb mellett például kevésbé lesz képes az alkalmazkodásra, döntéseket hozni, erőfeszítést tenni és problémái lehetnek a párkapcsolatában is.
Arról ne is beszéljünk, hogy azért elég terhes tud lenni 1-1 fárasztó munkanap után otthon is egyedül tolni az igát, miközben a tanulásban megfáradt kamaszunk, fülhallgatóval a fején, a telefonját nyomkodja, a szennyes ruhái tetején, és úgy érzi, hogy minden a legnagyobb rendben.
Miért is akarna elköltözni?
Legfeljebb akkor, ha párra lel és összeházasodnak, és utána már maguk között meccselik le a házimunka leosztását (mely általában jobbára a lányokra marad).
A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy amint a „gyereked” elköltözik otthonról, sok új élethelyzettel szembesül, amik segítik a felnőtté válását. Az otthon elhagyása még további motivációt is nyújthat, hiszen gondoskodnia kell magáról anyagilag is, és ez ösztönözheti arra, hogy keresse a kihívásokat a munka területén is, hogy fejlődjön, hogy többet kereshessen, amivel megengedheti magának, hogy jobb körülmények között éljen. Arról nem beszélve, hogy a kapcsolatok terén is nagy könnyebbség mindkét fél számára, hogy nem kell sem éjjel , sem az azt követő reggel alkalmazkodni 😉 és nem lesznek kényes pillanatok a fürdő előtt vagy a konyhában.
A lényeg, hogy soha nincs túl korán elkezdeni a felkészülést az önálló életre. Mindegy, hogy hány évesek a gyerekek, a család minden tagja beszállhat a házimunkába vagy az otthoni ügyek intézésébe. Így amikor önálló életre készülnek, kevesebb meglepetés érheti őket.
Hogyan készítheted fel az otthonról való kirepülésre?
Erről is hamarosan beszélgetünk majd, ha érdekel a téma, térj vissza és mondd el a véleményedet, ha van tipped, oszd meg velünk! Lia pedig a napokban beszél majd a másik oldalról, aki tudatán kívül élvezte a Mama Hotel kényelmét é,s hogy mi várt rá az albérletbe költözés után.
Ha szeretnél praktikus háztartási tippeket, akkor lájkold a facebook oldalunkat, minden héten hasznos tanácsokat osztunk meg Veled!
Legutóbbi hozzászólások